David Harrower, kortárs skót drámaíró darabjának helyszíne egy isten háta mögötti falu, tele babonás, tudatlan földművesekkel. Mint minden zárt közösségben, leginkább itt is az a mérvadó, amit a falu mond. A falu pedig fojton beszél és kibeszél. A tisztességes, korán kelő, munkáját becsülettel végző, templomba járó, családjáért való napszámost talán megkímélik a gonosz nyelvek. Ebben a világban a műveletlenség erénnyé kovácsolódik, az asszonyi alázat és engedelmesség pedig pont olyan törvény, mint a földművelés valamennyi szabálya. 

Csikós William – akiről az a hír járja, hogy a lovaknak él – felesége is elbír annyit, mint egy férfi. Egy nap kénytelen több zsák őröltetni való búzát vinni a faluból kirekesztett, kiátkozott molnárhoz, Gilbert Hornhoz. A molnárban van valami ördögi, ugyanakkor vonzó: ír, olvas és gondolkodik, bár a fiatal nő úgy tudja, ez Isten akarata ellen van. A rövidesen kialakuló szerelmi háromszögről hamar kiderül: pusztulást hoz. Eközben pedig a fő kérdés már rég nem a szerelem, hanem az, hogy milyen tétje, jelentése van a szavaknak, merünk-e hinni, tapasztalni és ki tudunk-e lépni földhözragadt mivoltunkból, vagy engedelmes jószág módjára hagyjuk magunkat betörni?

Szereposztás: