A Nemzetiségi Színházi Kollokvium – mely kétévente kerül megszervezésre a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban – Erdély több évtizedes múlttal rendelkező multikulturális színházi fesztiválja. Alapkoncepciója, hogy találkozási lehetőséget biztosít a kisebbségi nemzetiségek színházainak.

Az első kiadásra 1978-ban Sepsiszentgyörgyön került sor. Ezt követően még két alkalommal, 1980-ban és 1992-ben került megszervezésre ugyanitt. A harmadik alkalom után úgy festett, ez volt az utolsó és majd tíz évnek kellett eltelnie a következő kiadásig. 2001-ben ugyanis Románia Kormánya – Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala indítványozta a folytatást.

Ekkor az országban összesen tíz kisebbségi nemzetiségi színház volt: hét magyar, két német és egy zsidó. Szabó Tibor András igazgatása alatt a Figura Stúdió Színház, mint intézmény, ekkor alig több mint tíz éves és a kisebbségi nemzetiségű színházak közül a legkisebbnek minősül. Ennek ellenére az itt dolgozó kis közösség úgy dönt – mivel egyetlen színház sem vállalja a szervezést –, hogy Gyergyószentmiklóson teremt hagyományt a Kollokviumnak.

Bár kevés idő áll rendelkezésre, az erős elhatározás eredményeként 2001-ben a Figuránál napvilágot lát a fesztivál negyedik kiadása.

Az utóbbi kiadások legfőbb újdonsága, hogy a hivatásos színházak mellett független színházi társulatok is meghívást kapnak, ugyanakkor határon túli kisebbségi nemzetiségek színházai (pl. Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Cinka Panna Cigány Színház, a szarvasi Cervinus Teatrum, Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) is jelen voltak a Kollokviumon.

Ilyen értelemben az általában 23 színházi előadást, könyvbemutatókat, koncerteket, könyvvásárt és workshopokat tartalmazó rendezvény többek között azt is megpróbálja körüljárni, hogy mit jelent ma kisebbségi közösségbe születni, mitől lehet sajátos számunkra a közép-európai létezés.

Tíz évvel ezelőtt a Figura mozgásszínházi műfajra vonatkozó próbálkozásai még egyedinek minősültek, úttörő szereppel bírtak az erdélyi magyar színházi palettán: „Az erdélyi színházkultúrában nincs hagyománya a mozgásszínháznak. A színházak műsorán elvétve találni ilyen jellegű előadásokat. Kivételt képez a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, amely rendszeresen próbálkozik ezzel a műfajjal is. A tavaly alakult Háromszék Táncegyüttes Mozgásszínházi Műhelye kimondottan erre a fajta színházi nyelvre koncentrál ugyan, de ebben az esetben talán az első évad végeztével érdemes tapasztalatokról beszélni.” (Csép Zoltán: A mozgásban lévő város, in: Criticai lapok, 2006/9.)

Ahhoz, hogy a Figura megőrizhesse saját arculatát, mindvégig fel kellett vállalnia a színházi nyelv újítására törekvő tendenciákat, ugyanis az egyetlen erdélyi magyar színház, melynek alapító oklevelében a kísérleti jelző szerepel.

Nem véletlen, hogy 2006-ban útjára indul a dance.movement.theater, egy tánc, színház és mozgás mezsgyéjén egyensúlyozó fesztivál, hiszen ezen aspektusok magjai már az ősfigurás előadásokban is megtalálhatóak. A 1990 előtti produkciók, bár nem kifejezetten mozgásszínházi előadások, rengeteg mozgáselemet tartalmaznak.

A kilencvenes évek vége fele már olyan társulatok, szakemberek fordulnak meg a Figuránál, akik ismertek a magyarországi alternatív (mozgás)színházi életből, a performance világából: pl. Lantos László – Tricepsz, Angelus Iván, Goda Gábor (akinek a Figuránál rendezett Arany-légy című előadása 2012-ben elnyerte a veszprémi táncfesztivál fődíját), az Artus Színház, az Andax Színház, és Bozsik Yvette, aki két előadást is jegyzett rendezőként a Figuránál (Játszótér, 2009; Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról, 2011).

Jelentős momentum a 2001-es Godot-ra várva is, hiszen András Lóránt rendezésében pantonim nonverbális előadásként láthatta Beckett darabját a gyergyószentmiklósi közönség. Ezt követte Uray Péter két látványos kontakttáncra épülő előadása, A malom és a Szaggató, melyek igazolják a tényt: a Figura története a dance.movement.theater előtt is sokban kapcsolódik a mozgásszínházi műfajhoz.

2005-ben a Figura Stúdió Színház Béres László igazgatása alá kerül. Többek között egy olyan fesztivál megszervezését tűzi ki célul, mely egyrészt tükrözi a Figura sajátos tánc és mozgásra vonatkozó sajátos arculatát, másrészt páros években váltórendezvénye a Nemzetiségi Színházi Kollokviumnak.

Ekkor születik tulajdonképpen a dance.movement.theater ötlete, ekkor kerül kapcsolatba a Figura Vava Ștefănescuval (aki 2006-ban rendezi a Figuránál a Történetek a láthatatlan városból című előadást) és általa a Román Nemzeti Táncközponttal, ahonnan a legtöbb támogatás érkezik.

Az eddig hat kiadást megért dance.movement.theater az évek során nemzetközi fesztivállá vált, olyan résztvevői voltak, mint a Nagy József Jel Színházának társulata (FR), a Frenák Pál Társulat (FR), a Kosztolányi Dezső Színház Urbán András Társulata (SRB), vagy Çağlar Yiğitoğulları, törökországi performance művész. Emellett minden alkalommal nívós magyarországi és romániai táncszínházi produkciók kerülnek programba.