Tíz évvel ezelőtt a Figura mozgásszínházi műfajra vonatkozó próbálkozásai még egyedinek minősültek, úttörő szereppel bírtak az erdélyi magyar színházi palettán: „Az erdélyi színházkultúrában nincs hagyománya a mozgásszínháznak. A színházak műsorán elvétve találni ilyen jellegű előadásokat. Kivételt képez a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, amely rendszeresen próbálkozik ezzel a műfajjal is. A tavaly alakult Háromszék Táncegyüttes Mozgásszínházi Műhelye kimondottan erre a fajta színházi nyelvre koncentrál ugyan, de ebben az esetben talán az első évad végeztével érdemes tapasztalatokról beszélni.” (Csép Zoltán: A mozgásban lévő város, in: Criticai lapok, 2006/9.)

Ahhoz, hogy a Figura megőrizhesse saját arculatát, mindvégig fel kellett vállalnia a színházi nyelv újítására törekvő tendenciákat, ugyanis az egyetlen erdélyi magyar színház, melynek alapító oklevelében a kísérleti jelző szerepel.

Nem véletlen, hogy 2006-ban útjára indul a dance.movement.theater, egy tánc, színház és mozgás mezsgyéjén egyensúlyozó fesztivál, hiszen ezen aspektusok magjai már az ősfigurás előadásokban is megtalálhatóak. A 1990 előtti produkciók, bár nem kifejezetten mozgásszínházi előadások, rengeteg mozgáselemet tartalmaznak.

A kilencvenes évek vége fele már olyan társulatok, szakemberek fordulnak meg a Figuránál, akik ismertek a magyarországi alternatív (mozgás)színházi életből, a performance világából: pl. Lantos László – Tricepsz, Angelus Iván, Goda Gábor (akinek a Figuránál rendezett Arany-légy című előadása 2012-ben elnyerte a veszprémi táncfesztivál fődíját), az Artus Színház, az Andax Színház, és Bozsik Yvette, aki két előadást is jegyzett rendezőként a Figuránál (Játszótér, 2009; Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról, 2011).

Jelentős momentum a 2001-es Godot-ra várva is, hiszen András Lóránt rendezésében pantonim nonverbális előadásként láthatta Beckett darabját a gyergyószentmiklósi közönség. Ezt követte Uray Péter két látványos kontakttáncra épülő előadása, A malom és a Szaggató, melyek igazolják a tényt: a Figura története a dance.movement.theater előtt is sokban kapcsolódik a mozgásszínházi műfajhoz.

2005-ben a Figura Stúdió Színház Béres László igazgatása alá kerül. Többek között egy olyan fesztivál megszervezését tűzi ki célul, mely egyrészt tükrözi a Figura sajátos tánc és mozgásra vonatkozó sajátos arculatát, másrészt páros években váltórendezvénye a Nemzetiségi Színházi Kollokviumnak.

Ekkor születik tulajdonképpen a dance.movement.theater ötlete, ekkor kerül kapcsolatba a Figura Vava Ștefănescuval (aki 2006-ban rendezi a Figuránál a Történetek a láthatatlan városból című előadást) és általa a Román Nemzeti Táncközponttal, ahonnan a legtöbb támogatás érkezik.

Az eddig hat kiadást megért dance.movement.theater az évek során nemzetközi fesztivállá vált, olyan résztvevői voltak, mint a Nagy József Jel Színházának társulata (FR), a Frenák Pál Társulat (FR), a Kosztolányi Dezső Színház Urbán András Társulata (SRB), vagy Çağlar Yiğitoğulları, törökországi performance művész. Emellett minden alkalommal nívós magyarországi és romániai táncszínházi produkciók kerülnek programba.