A Nemzetiségi Színházi Kollokvium – mely
kétévente kerül megszervezésre a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban –
Erdély több évtizedes múlttal rendelkező multikulturális színházi fesztiválja.
Alapkoncepciója, hogy találkozási lehetőséget biztosít a kisebbségi
nemzetiségek színházainak.
Az első kiadásra 1978-ban Sepsiszentgyörgyön került sor. Ezt követően még két
alkalommal, 1980-ban és 1992-ben került megszervezésre ugyanitt. A harmadik
alkalom után úgy festett, ez volt az utolsó és majd tíz évnek kellett eltelnie
a következő kiadásig. 2001-ben ugyanis Románia Kormánya – Etnikumközi
Kapcsolatok Hivatala indítványozta a folytatást.
Ekkor az országban összesen tíz kisebbségi nemzetiségi színház volt: hét
magyar, két német és egy zsidó. Szabó Tibor András igazgatása alatt a Figura
Stúdió Színház, mint intézmény, ekkor alig több mint tíz éves és a kisebbségi
nemzetiségű színházak közül a legkisebbnek minősül. Ennek ellenére az itt
dolgozó kis közösség úgy dönt – mivel egyetlen színház sem vállalja a
szervezést –, hogy Gyergyószentmiklóson teremt hagyományt a Kollokviumnak.
Bár kevés idő áll rendelkezésre, az erős elhatározás eredményeként 2001-ben a
Figuránál napvilágot lát a fesztivál negyedik kiadása.
Az utóbbi kiadások legfőbb újdonsága, hogy a hivatásos színházak mellett
független színházi társulatok is meghívást kapnak, ugyanakkor határon túli
kisebbségi nemzetiségek színházai (pl. Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti
Színház, Cinka Panna Cigány Színház, a szarvasi Cervinus Teatrum, Beregszászi
Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) is jelen voltak a Kollokviumon.
Ilyen értelemben az általában 23 színházi előadást, könyvbemutatókat,
koncerteket, könyvvásárt és workshopokat tartalmazó rendezvény többek között
azt is megpróbálja körüljárni, hogy mit jelent ma kisebbségi közösségbe
születni, mitől lehet sajátos számunkra a közép-európai létezés.
Tíz évvel
ezelőtt a Figura mozgásszínházi műfajra vonatkozó próbálkozásai még egyedinek
minősültek, úttörő szereppel bírtak az erdélyi magyar színházi palettán: „Az
erdélyi színházkultúrában nincs hagyománya a mozgásszínháznak. A színházak
műsorán elvétve találni ilyen jellegű előadásokat. Kivételt képez a
gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, amely rendszeresen próbálkozik ezzel
a műfajjal is. A tavaly alakult Háromszék Táncegyüttes Mozgásszínházi Műhelye
kimondottan erre a fajta színházi nyelvre koncentrál ugyan, de ebben az esetben
talán az első évad végeztével érdemes tapasztalatokról beszélni.” (Csép Zoltán:
A mozgásban lévő város, in: Criticai lapok, 2006/9.)
Ahhoz, hogy a Figura megőrizhesse saját arculatát, mindvégig fel kellett
vállalnia a színházi nyelv újítására törekvő tendenciákat, ugyanis az egyetlen
erdélyi magyar színház, melynek alapító oklevelében a kísérleti jelző szerepel.
Nem véletlen, hogy 2006-ban útjára indul a dance.movement.theater,
egy tánc, színház és mozgás mezsgyéjén egyensúlyozó fesztivál, hiszen ezen
aspektusok magjai már az ősfigurás előadásokban is megtalálhatóak. A 1990
előtti produkciók, bár nem kifejezetten mozgásszínházi előadások, rengeteg mozgáselemet
tartalmaznak.
A kilencvenes évek vége fele már olyan társulatok, szakemberek fordulnak meg a
Figuránál, akik ismertek a magyarországi alternatív (mozgás)színházi életből, a
performance világából: pl. Lantos László – Tricepsz, Angelus Iván, Goda Gábor (akinek
a Figuránál rendezett Arany-légy című előadása 2012-ben elnyerte a veszprémi
táncfesztivál fődíját), az Artus Színház, az Andax Színház, és Bozsik Yvette,
aki két előadást is jegyzett rendezőként a Figuránál (Játszótér, 2009; Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról, 2011).
Jelentős momentum a 2001-es Godot-ra várva is, hiszen András
Lóránt rendezésében pantonim nonverbális előadásként láthatta Beckett darabját
a gyergyószentmiklósi közönség. Ezt követte Uray Péter két látványos
kontakttáncra épülő előadása, A malom és a Szaggató, melyek
igazolják a tényt: a Figura története a dance.movement.theater
előtt is sokban kapcsolódik a mozgásszínházi műfajhoz.
2005-ben a Figura Stúdió Színház Béres László igazgatása alá kerül. Többek
között egy olyan fesztivál megszervezését tűzi ki célul, mely egyrészt tükrözi
a Figura sajátos tánc és mozgásra vonatkozó sajátos arculatát, másrészt páros
években váltórendezvénye a Nemzetiségi
Színházi Kollokviumnak.
Ekkor születik tulajdonképpen a dance.movement.theater
ötlete, ekkor kerül kapcsolatba a Figura Vava Ștefănescuval (aki 2006-ban rendezi a Figuránál a Történetek a láthatatlan városból című előadást) és általa a Román Nemzeti
Táncközponttal, ahonnan a legtöbb támogatás érkezik.
Az eddig hat kiadást megért dance.movement.theater
az évek során nemzetközi fesztivállá vált, olyan résztvevői voltak, mint a Nagy
József Jel Színházának társulata (FR), a Frenák Pál Társulat (FR), a Kosztolányi
Dezső Színház Urbán András Társulata (SRB), vagy Çağlar Yiğitoğulları,
törökországi performance művész. Emellett minden alkalommal nívós magyarországi
és romániai táncszínházi produkciók kerülnek programba.