A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az egyetlen az erdélyi magyar színházak közül, melynek alapító okiratában a kísérleti jelző szerepel. 1984-1990 között amatőr kísérleti színjátszó csoportként működik Bocsárdi László vezetésével, 1990. szeptember 1-től kap intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven, kultúrminiszteri jóváhagyással. A Figura névadója Bocsárdi Angi Gabriella színésznő (1961-2003).  

AZ ŐSFIGURA
 
1984-ben a Temesvári Politechnikai Egyetem frissen diplomázott értelmiségi csapata érkezik Gyergyószentmiklósra, akik javarészt vegyészmérnökként kezdik el pályafutásukat a kisvárosban, ahol rövid időn belül találkoznak a hasonló gondolkodású fiatal generációval.

Így még abban az évben Bocsárdi László (vegyészmérnök), B. Angi Gabriella (informatikus), Fodor Csaba (ékszerész), Gergely Katalin (könyvtáros), Katyi Antal (elektromérnök), Madaras Attila (üzemmérnök), Simon Emília (óvónő), Török Zoltán (informatikus), Varga Ilona (vegyészmérnök) Gyergyószentmiklóson megalapítják Gyergyószentmiklós harmadik amatőr színjátszó csoportját, a Figura Kísérleti Színházat.

A csapat Temesvárról érkezett tagjai számára szerencsésnek bizonyultak az egyetemi évek, ahol a magyar diákok számára kulturális életet teremt a Thália diákszínjátszó társulat. Gondolkodásukat és alkotási vágyukat pont azokról az alternatív/neoavantgárd/független színházi jelenségekről való tudás határozza meg, amelyek a 60-as években alakultak ki Európában és a 70-es években jelentek meg Magyarországon a hivatalos színházi struktúrákon kívül. Ezeknek a színházi csoportoknak a munkájára nagymértékben hatott Sztanyiszlavszkij, Brook, Grotowski, Eugenio Barba, Tadeusz Kantor színháza. A kommunizmus által korlátozott informálódási lehetőségek ellenére, ezen színházi törekvések híre beszivárgott Romániába és ebben a szellemiségben kezd el alkotni a Figura is.

Bocsárdi László így emlékszik vissza a kezdetekre: „Olyan színházat akartunk, amely őszintébb, közvetlenebb és mozgalmasabb, mint amilyent az akkori kőszínházi társulatok legnagyobb része produkált. A túlélés stratégiájából kiinduló, a szenvedést és hősiességet elfogadtatni akaró vagy együgyűen komédiázó, a sorok mögül üzengető szószínházat képtelen voltam elviselni. Generációm más tagjaihoz hasonlóan én is a derűt, az életkedvet, az igaz szenvedélyt, egyszóval az akkori állapotokon való felülemelkedést vágytam. Hittem, hogy léteznie kell, egy »másik« színháznak, amelyikben a játszók és a nézők (tanúk) viszonya sokkal közvetlenebb. Ez a viszony pedig olyan közös együttjátszáson alapul, amelyben a formai meglepetések az élet győzelmét hirdetik… Annak idején mi egyszerűen nem voltunk hajlandóak tudomásul venni azt, ami körülvett bennünket. Abszurd volt számunkra. Kívülről néztük, mint a csodálkozó gyermek a felnőttek butaságát: az »übüséget«… Ösztöneink parancsára kiléptünk az akkori valóságból, és fölötte lebegtünk. Ennek a lebegésnek volt a színháza a Figura.”

Ebben a korszakban négy előadás készült el (valamennyit Bocsárdi László jegyzi rendezőként): a
Tutyi mutyi móka, az Übü király, a Vérnász és a Manole mester. Az ötödik, a Károly, mindössze egyetlen előadást ért meg. Az ősfigurás korszak előadásainak vitathatatlan a művészi értékük, talán még hangsúlyosabb az irányadó értékük. Számtalan esetben elhangzott, vagy megjelent egy-egy előadás kapcsán, hogy a Figura frissességet hoz, vagy kellene hozzon a kőszínházi vérkeringésbe. Ma már tudjuk, hogy ez megtörtént.

INTÉZMÉNYESÜLÉS

199
0. január 27-én Bocsárdi László, a Figura Kísérleti Színház nevében kérelmezi a Kultúrminisztériumtól, hogy társulata kapja meg a félhivatásos státuszt s ezzel együtt az ezeknek a színházaknak járó anyagi támogatást. A kérelemhez szakmai ajánlást adott: Cristian Ioan, a Szatmárnémeti Északi Színház igazgatója, Kötő József, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Oláh Tibor színháztörténész, fordító, esszéista, a Szentgyörgyi István Színházművészeti Akadémia tanára, a Román Írószövetség tagja, és Parászka Miklós rendező.

199
0. szeptember 2-án a miniszter azzal a feltétellel hagyta jóvá a kérelmet, hogy a színház finanszírozását Hargita megye és Gyergyószentmiklós városi tanácsa vállalja magára. A Figura jelenleg is önkormányzati színház, fenntartója: Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

HOGYAN TOVÁBB?

Az intézményesülés utáni negyedik évben, 1994-ben újabb jelentős változás következik a Figura történetében: Bocsárdi László és vele együtt hat színész átszerződik a Sepsiszentgyörgyre, az akkor még Tamási Áron Állami Magyar Színház nevet viselő színházhoz. Ebben az időszakban következetesen jönnek létre koprodukciók a két intézmény között, mondhatni egy időre a két társulat összeolvadni látszik. Bár a Figura számára veszteségnek tűnik az alapító tagok távozása, a gyergyószentmiklósi színház kísérletező szellemisége, fanatizmusa, igényessége felrázza az akkoriban épp hanyatló periódusát élő sepsiszentgyörgyi színházat.

A műszaki- és adminisztratív személyzet egy része marad a Figuránál, a változás a város szemében is némi aggodalomra ad okot: „...a sepsiszentgyörgyre távozott Figura által kitaposott úton van ki haladjon az elkövetkezőkben. Hetekkel ezelőtt elment a Figura, helyette van most egy Figurácska. Hiba így megnevezni – cáfolja meg Vadas László ezt a kijelentést, a Figura régi színésze, aki komolyan tervezi bebizonyítani a megyének és a városnak, hogy a színháznak van létjogosultsága Gyergyószentmiklóson.”
[1]

Olyan előadások sorozata következik, amelyek a Vadas László által vezetett Maszk Társulat és a Figura közreműködésével kerültek bemutatása és egyaránt elnyerték a közönség és a kritika tetszését.

A JELEN

Az adminisztrat
ív problémák ellenére (hosszú időn keresztül fűtött próbaterek hiánya, anyagi gondok) a Figura immár 33 éves, közel 150 bemutatón van túl (évadonként 5-6 előadás jön létre), ez a szám közel 350 vendégművész közreműködésével valósult meg. Ez arra a tényre enged következtetni: valamennyi romániai magyar színházi társulatnak vannak Figura-múlttal rendelkező művészei. Számos belföldi- és külföldi fesztiválon való részvétel után az is kijelenthető: a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház recepciója a színházkritikában is nívós helyen szerepel.

A Figura végig kitartott a kezdeti elképzelések mellett, létezése jelenleg is kuriózumnak számít az erdélyi magyar színházak között. Egyszerre igyekszik megfelelni a kisváros elvárásainak és a kísérletező szellemiségnek. Az évek során így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a hagyományos, a színház megújítását célzó törekvések, a kísérleti irányvonal mellett a repertoárban jelen vannak a klasszikus és kortárs drámák is.

Ezt a két irányvonalat tükrözi a Figura által szervezett két fesztivál is. A páros években 2006-tól kezdődően kerül sor a dance.movement.theater nemzetközi tánc- és mozgásművészeti fesztiválra, páratlan években viszont az ország kisebbségi nyelven játszó színházait vendégül látó Nemzetiségi Színházi Kollokvium kerül megszervezésre
2001-től.

Gyergyószentmiklós és a régió egyetlen művészszínházi intézményeként a Figura nagy hangsúlyt fektet azokra a programokra, melyekkel saját közönségbázisát teremti meg, színházat értő és szerető fiatal generációkat nevel. Ezen célkitűzés jegyében született
A te színházad elnevezésű program, amely rendhagyó irodalomórákat, közönségtalálkozókat, intézménylátogatásokat, osztálytermi előadásokat, fiataloknak szóló színházi tevékenységeket foglal magába.

A Figura Stúdió Színház igazgatói kronológiai sorrendben:
Árus Zsolt
Bocsárdi László
Györffi Kálmán
Pázmán Attila
Kolozsi Kilián
Szabó Tibor András
Béres László
Czegő Csongor
A színházat jelenleg Albu István vezeti.

Felhasznált irodalom:
Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Hiperborea nyodba, Budapest, 2000.

 

[1] In.: Gyergyói Kisújság, Péter Csaba: Színházat a színház helyén! (?), 1994.

Üvegzseb hu
Feltöltés alatt...